Tevékenysége
A 'b'-ügynök olyan, mintha egy már kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkező ’a’-ügynök lenne, aki már nem elsősorban terepmunkával, hanem irodai tevékenységgel foglalkozik. Ez valójában egy előzőtől eltérő terület, és óriási lehetőség a szervezet jobb megismerésére, és az emberi kapcsolatok kiértékelésére. Ő is hasonlóan három fő dologgal foglalkozik, mint ’a’:
-- a gazdaság továbbszervezésével;
-- ’b’-ügynökök utánpótlásával, és folyamatos képzésével; valamint
-- önképzéssel.
Gazdasági egységek, szervezetek előkészítése
A korábbi rövid leírásban említettem, hogy az egyik legjobb variáció eleinte, ha az ’a’-ügynök a saját jelentéseit saját magának írja; vagyis maga alapozza meg azt a munkát, amelyből később céget épít. Így tudja legjobban követni, befolyásolni annak útját, illetve a hozzá szükséges emberi kapcsolatok folyamatosan rendelkezésére állnak. Nem szükséges mások kapcsolatait bolygatni, ellenőrizni, megismerni. Bár gyakran erre is szükség lehet.
Később természetesen egy összeszokott csapat esetén viszont már jobb, ha egyes emberek csak egy-egy kisebb részfeladat jó hatásfokú elsajátításával, és a csapat hasznára való alkalmazásával fejtenek ki erőt a közösség számára. Az ügynök önálló személy, de ha bölcsen megtanul együttműködni más személyekkel, akkor együtt magasabb rendű személyt építhetnek fel. Egy-egy baktérium, vagy más egysejtű élőlény is önálló lény; Ha azonban ezek közül néhány millióan bölcsen együttműködnek, akár egy ember testét is tökéletesen felépíthetik és működtethetik. Sok millió ember egy társadalmat, több társadalom egy birodalmat, és több millió birodalom egy teremtésművet építhet, s éltethet – mint ahogy ez az Isten eredeti szándéka. Ezt a kérdéscsoportot a későbbiekben, több rétegben tanulmányozzuk, s igyekszünk feltárni idevonatkozó helyes irányelveket.
’A’-jelentés áttanulmányozása
Mi az, amit találnunk kell az ’a’- jelentésben? Az ügynökre vonatkozó személyes információkon túl a következőket.
-- Egy leendő gazdasági terv besorolását (termelés, értékesítés, szolgáltatás);
-- a gazdaság jogi, személyi jellegét (vállalkozás, családi vállalkozás, szövetkezés, vállalat, tröszt, fúzió, vagy más);
-- a beruházás nagyságrendjét (százezres, milliós, tízmilliós);
-- a terv rövid vázlatát (felépítés, üzemeltetés, fejlesztési lehetőségek);
-- hatását Virágra, közelebbi-távolabbi gazdasági környezetre (gazdaság, erkölcs, társadalom, távlati céljaink);
-- a leendő tevékenység rövid leírása,
-- költségvetése.
Ezekhez a szükségeseken túl természetesen bármilyen észrevételt vagy kiegészítést meg lehet benne említeni, ami vélhetőleg segítheti a fentebb működő ügynökök munkáját. Mivel az ’a’-ügynök egy már vizsgázott szellemi dolgozó, elvárható, hogy jelentései hitelt érdemlőek. Ezért minden ilyen szellemi terméket nagy körültekintéssel és odafigyeléssel kezel a ’b’-ügynök. Teszi ezt már csak azért is, hisz ő már járt abban a cipőben, amiben az, aki most neki jelent. Tehát alaposan áttanulmányozza a tervet –, ha kell – többször átolvassa, és igyekszik alaposan megérteni.
’A’-jelentés ellenőrzése
A jelentések átvizsgálása nem az ’a’-ügynök ellenőrzésében merül ki, hanem a nagyobb tapasztalattal rendelkező ’b’-ügynök megvizsgálja, hogy a jelentés mennyire vette figyelembe a tényeket, s hogy számolt azokkal. Illetve annak is természetszerűleg utánajár, hogy a benne bejegyzett tények mennyire felelnek meg a valóságnak. Nincsenek-e úgy feltüntetve azok, hogy alul-, vagy túlértékelje azokat az ügynök. Ehhez szükség szerint bekérheti, felhasználhatja az ’a’- munkálatok kérdőíveit, és a tanulmányok regisztrációit, összevetheti azokat az azokból nyert konzekvenciák erejével és jelentőségével (esetleg igazságtartamával). Tudjuk, hogy eleinte szeretnénk beilleszkedni egy csoportba, ezért néha olyan túlzásokba eshetünk, amely a munkálatok további menetében komoly fennakadást jelenthetnek. Ezért a jelentések ellenőrzése nem személyes bizalmatlanságból ered, hanem annak felismeréséből, hogy tökéletlenségünkben a fenti hibát akaratlanul is elkövethetjük. Ez természetesen egy szeretetteljes helyreigazítást igényel, de az ellenőrzések sűrűsödése esetén valóban szükségtelen bizalmatlansághoz vezet. A rosszul beadott dolgozatok valójában nem fognak hasznot hajtani sem Virágnak, sem pedig az ’a’- ügynöknek; ’b’-nek pedig újra és újra fölösleges energiát kell fordítania azok kiküszöbölésére.
Természetesen ellenőrzi a Virág-rendszer idevonatkozó elveit, hozzáállását, támogatási lehetőségeit, a jogi vonatkozású lehetőségeket, és ígéreteket, de a forgalmazás és igényfelmerülés elégséges voltát, és a termék, tevékenység hatását is. Ezekhez természetesen már részben a saját gyenge kapcsolatait is felhasználhatja. Tudjuk, hogy egy tényt akkor lehet igazán helyénvalónak, és egyáltalán valónak tekinteni, ha legalább 2-3 felől megerősítést kap. És persze mind a két vagy három tanú már bizonyította szavahihetőségét. (Ez utóbbi igen fontos!) ’B’-ügynök tehát nem ’a’- ügynököt ellenőrzi (bár az ő megbízhatóságáról és tudásának mélységéről is tájékozódik), hanem azt, amit a jelentésben írt. Azért realizátor, hogy a jelentésben szereplő adatokat minden szempontból összevesse a lehetséges megoldás kritériumaival, és ’c’- ügynök asztalára már egy olyan jelentést tegyen le, amit annak már csak fel kell építenie, s átadni üzemeltetésre.
Szerződések előkészítése
Egy gazdasági szerkezet felépítéséhez igen jó kiindulási alap az, ha az előkészített szerződések tudják számára meghatározni az építkezések irányát, volumenét, vagy idejét. Annak idején jó, ha ’a’-ügynök ilyen szerződési lehetőségekre utal, s akár írásos ígéreteket is csatol a jelentésekhez. Ezeket a lehetőségeket ’b’-ügynök úgy ellenőrzi, hogy igyekszik a szerződő felekkel leülni, s közös nevezőre hozni az elgondolásaikat. Ezeket a megállapodásokat írásban rögzítik, hogy majd a ’c’- ügynöknek már csak alá kelljen írnia azokat az ügyféllel (természetesen úgy, hogy ő még átvitatja azokat a szerződő felekkel).
Miről szólhatnak ezek a szerződések? Földterület vagy ingatlan adásvételéről, pénzügyi tranzakciókról; alapanyag rendelkezésre bocsátásának anyagi, jogi feltételeiről; gazdasági egység jogi és társadalmi feltételeiről (engedélyek kiadására, vagy más feltételek biztosítására tett ígéretekről); a termék eladásának, terítésének biztonságát célzó lehetőségekre tett ígéretekről; szakképzett és szakképzetlen munkaerőről, érdeklődési volumenről, és még sok egyébről, ami a leendő, felépítendő, üzemelendő gazdasági egység, vagy szervezet lehetőségeit, realizálhatóságát elősegítik. A véletlenre semmit sem szabad bízni. A gazdasági sötétben-tapogatózásnak semmi értelme, hisz azon általában veszíteni szoktak. Természetesen egyesek valamilyen irányú hite – jól alátámasztva érvekkel – nem minősül vakon tapogatózásnak; de az adatokkal, és az írásos szerződésekkel megerősített elgondolási alap biztonságosabb fejlődést segít elő olyan személyek hiténél, akiknek a szándékában még nem vagyunk biztosak. Ne felejtsük, hogy legkésőbb a kísérleti telepeken érjük el azt a szintet, hogy színvonalasan megértik ügynökeink a Virág-rendszert – de még ott is lesznek olyanok, akik sajnálatos módon lemorzsolódnak, vagy ellenünk fordulnak.
Jogi feltételek biztosítása
Ez a témakör egy kicsit már kapcsolódik az előzőhöz (igaz, mind összefügg egymással). A realizálásnak ebben a szakaszában azokat az alapokat kell biztosítani, amelyek a helyi jogi szabályoktól függenek. Lépésről lépésre végig kell menni a felépítés, üzemeltetés és fejlesztés területein, és minden lépésben külön kell kiemelni azokat a jogi kritériumokat, amelyek a zavartalan munkához nélkülözhetetlenek. Ehhez a munkához idővel célszerű lesz jogi szakembereket foglalkoztatni, hogy minél kisebb fennakadással, minél simábban csússzanak az egymásra épülő munkálatok. A jog sajnos egy olyan útvesztő, ami a jogi szabályozáson túl egyéni, vagy csoportos érdekek esetén jól kiforgatható, és a munkánk, tevékenységünk ellen fordítható. Valószínű, tehát, hogy ezzel nem csak ’b’-nek, de a többi ügynöknek is meg fog gyűlni a baja. A jog ugyanis azért van, hogy a bűnt ide-oda tologassa; és mivel körülöttünk van bőven, számolnunk kell vele akkor is, ha egyébként minden szabályozást betartunk.
Tehát célszerű már a ’b’- szinten utánajárni annak, hogy hol bukkanhatnak föl olyan érdekellentétek, melyeket valószínűsíthetően jogi útra terelhetnek, s így gátolhatnak a munkánkban. Egy idő után természetesen ezekkel a jogi törvény-facsarásokkal már hatékonyan szembenézhetünk, sőt szembe is kell vele néznünk; elvégre a gazdaság kitisztítása az erkölcs kitisztításától függ.
Munkaügyi szabályok rögzítése
Valójában ez is a jogi szférához tartozik, de ezen belül kiemelt fontosságot tulajdonítunk neki. Ez a fajta szabályozás is annyira sokrétű már, és feleslegesen túlkomplikált (hála a sok szakszervezetnek, és azok rendelkezésére bocsátott haszontalan jogoknak), hogy ha mindent betartanánk, akkor is bárki hatékonyan megtámadhatná a munkáltatóját. Ezért célszerű a szabályok mögé tekintve eleve olyan bánásmóddal viseltetni a dolgozókkal szemben, hogy a majdan velük kötendő szerződések betartása ne okozzon problémát egyik félnek se. Aki valóban a mi érdekünkben dolgozik nálunk, velünk, azt természetesen kitüntető figyelemben részesítjük; akik viszont hátsó szándékkal furakodnak közénk, azt idejekorán felismerjük, s eltávolítjuk közülünk.
A munkahely szigorúan kétirányú kapcsolat a dolgozó számára. Ezt a kétoldalú kapcsolatot bölcs egyensúlyban tartva elháríthatjuk vállunkról a munkaügyi törvények által keltett riadalmak és támadások fölösleges terhét. A rosszindulatot egyébként is folyamatosan kitisztítjuk a szervezetből – ha kell, az azt képviselő emberekkel együtt. A mi célunk nem a feltétlen pénzcsinálás, hanem egy távlati célú (paradicsomi irányzatú) gazdasági szervezet felépítése, és folyamatos fejlesztése. A dolgozók ezt természetesen nem kötelesek tudni, de bennünket ez arra sarkall, hogy bölcs egyensúlyt tartsunk a pénz és az emberi érték között – s ez az egyensúly idővel az utóbbi felé fog tendálni.
Anyagi és tárgyi feltételek előkészítése
Előzetes tárgyalásokat kell folytatni azokkal a pénzintézetekkel és termelő-, kereskedelmi egységekkel, amelyeknek a közreműködését igénybe fogjuk venni a gazdasági egység felépítése során. Pontosan meg kell tudni határozni, hogy az anyagi hátteret honnan, és milyen feltételekkel fogja majd ’c’- ügynök biztosítani. Ezek felderítése és pontosítása az ’a’- jelentés figyelembevételével ’b’-ügynök dolga. A feltételek biztosítása iránt ő intézkedik. Természetesen a lebonyolítás a felépítőé, de a szellemi lánc felépítése a realizátoré. Ő jár utána annak, hogy az építkezéshez szükséges összeget, összegeket milyen feltételekkel, és ki bocsátja rendelkezésünkre, kinek a nevére, milyen feltételek alapján; az igénybe vevő személy, vagy jogi személy rendelkezik-e azokkal a kritériumokkal, vagy meg tudja-e, meg akarja-e szervezni azokat. Ha igen, hogyan, milyen segítségre van szüksége, tudunk-e neki segíteni –, vagyis végeredményben realizálható-e az összeg igénybevétele; hogyan és milyen feltételekkel kell törleszteni vagy felhasználni. Ezeket a feltételeket a gazdálkodási terv alapján reálisan meg lehet-e valósítani úgy, hogy a gazdasági tevékenység jelentősen ne veszítsen hatékonyságából és jelentőségéből Virág szemében.
Meg kell továbbá vizsgálni azt, hogy a tevékenység alapjául szolgáló anyagok hol, hogyan, milyen feltételek közt szerezhetők be, és a tevékenység által kibocsátott termék hol, milyen sebességgel, vagy sűrűséggel, értékben és árban jut el a vevőhöz. Ez a kapcsolat elegendő-e ahhoz, hogy a felvázolt bevételi forrás alapjául szolgálhasson, sőt fejleszthetőségi lehetőséget, bővítési irányt mutasson. Ennek kivitelezésében az ’a’- jelentés lakossági-, és környezeti igény felmérése alapján lehet előbbre jutni. Ezt a régiót szélesebb körű felmérésnek vetheti alá a realizátor, hogy pontosabb rálátása legyen a bevétel várható alakulására.
Ezt a területet is lehet előszerződésekkel megtámogatni.
Felépítési vázlatkészítés beruházási tervvel
Ebben a dolgozatban lépésről lépésre le kellett fektetni a szükséges megcselekedni valókat. Fel kellet hívni a figyelmet a benne fellelhető függőségekre (mit kell előbb megtenni, s mit csak ezután). Gyakorlatilag a kreátor számára egy forgatókönyvet bocsát rendelkezésre, amelyet az (természetes revidiálás után) lépésről lépésre végrehajt. A lépések végrehajtásához meg kell adni minden olyan információt, amely ezeket lehetővé teszi. Nem lehet benne olyan lyuk, amelynek átlépése beláthatatlan következménnyel járhat. Azok nélkül is van benne – figyelembe véve a mai erkölcstelen gazdasági rendszereket – elég kockázati tényező. Ezeket azonban a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Természetesen ettől is el lehet térni, de a következményeik magukért fognak beszélni (Járt utat járatlanért el ne hagyj!). Az írásaimban lefektetett alapelvek már bizonyítottak az emberiség történelmének évezredei alatt. Most sem fognak másként viselkedni. (A kivételek sem önmagukat erősítik, hanem a szabályt.)
Ehhez a vázlathoz a realizátor rendelkezésre bocsátja, mellékeli a szerződések és írásbeli ígéretek pontos mását minden szükséges háttér-információval egyben. A felépítés alaplépéseit általában a legtöbb esetben a következők alkotják:
-- engedélyek és jogi lehetőségek biztosítása;
-- pénzügyi tranzakciók megvalósítása;
-- tevékenységi terület jogi vagy materiális megalapozása;
-- személyi feltételek kiépítése (felvétel, kiképzés);
-- kiindulási anyag beáramlási feltételeinek biztosítása (szerződések, szállítás, raktározás);
-- feldolgozás feltételeinek biztosítása; illetve
-- a kibocsátás, célba juttatás megszervezése.
Mindezek közben az egyéb felmerülő háttérintézkedésekre is felhívja a figyelmet, és pontos útmutatással szolgál azok véghezvitele ügyében. Célszerű lépésenként is rövid pénzügyi beszámolót (tervet) hozzáfűzni; de a vázlat végén egy egységes beruházási- és költségvetési tervet mellékelni a munkához. Ebben feltüntetjük azt az összeget, amelyet az építkezéshez a terv igényel. Majd pedig részletezve a különböző lépések szükséges költségeit, összegezzük azt. A fennmaradó összeg nyilván a beüzemelés költsége lesz, illetve bizonyos hányadot fenn kell tartani nem várt kiadásokra. Ennek hányadát nem lehet előre maghatározni – éppen, mert előre nem látott!—de szükség szerint a beüzemelési költségből is lehet hozzátenni, ha lehetőség van rá. Minden esetben az adott helyzet határozza meg ennek mértékét. Ha az ilyen kiadás veszélyezteti a beüzemelést vagy bizonyos gazdasági tevékenység teljesítését, akkor egy úgynevezett válságkezelési intézkedés lép életbe; de ez már a kreátor felelőssége és dolga.
A beruházási kts-vetési tervben fel kell tüntetni azokat a feltételeket, és módot, amelyekkel a rendelkezésre bocsátott összeget vissza kell téríteni. A visszatérítés idejére és utána való időszakra egy becsült költség-vetési tervet kell készíteni. Ennek természetesen célszerű megközelíteni a korábbi idevonatkozó táblázat adatait. Idővel a tapasztalat ettől majd eltérést mutathat.
Ha a gazdasági építkezésekhez külső pénzintézeteken (vagy más személyen, jogi személyen) keresztül jutnak hozzá, akkor annak a kamata, hosszú távú törlesztő kamata legfeljebb 36% lehet. (Ez a felvett összeg, és a visszatérítendő összeg növekedési aránya – nem alapkamat.) E fölött gyakorlatilag már értelmetlenné válik annak igénybevétele. Az optimális kamat azonban 15-25% között van. Ez alatt más jellegű kötelezettségeket kéne vállalnunk, ami hosszú távon rombolná a rendszert; fölötte pedig kínosan megközelíti az értelmetlenségi rátát.
Működési vázlatkészítés üzemi kts-vetési tervvel
Hasonlóan az előzőhöz, bár nem olyan részletességgel arról is vázlat készítendő a ’b’- dolgozatban, hogy milyen lépésekből, fázisokból áll maga a tevékenység, s annak lépései hogyan hatnak az egészre. Ez már nem pontos útmutatás, bár végül is a kreátornak ezekhez a lépésekhez kell felépítenie az egységet.
Ehhez a működési tervhez is gazdasági (pénzügyi) elemzést készít – mint az előző részben megfigyelhettük – külön a tartozás törlesztésének idejére, és külön az azt követő időszakra. (Addigra vélhetően az utóbbi már fejlesztés alatt fog állni, s így a tervezett adatoknál lényegesen szebb számok fogják jellemezni. A részletes üzemelési terv kidolgozása majd a kreátor feladata lesz, hogy azt az üzemeltető pontosan követhesse.
Tanulmányok készítése a munkáról környezetében, a gazdaságban, a Virág-rendszerben
Ezek kisebb volumenű munkák, amelyek segítik a kreátort abban, hogy jobban átlássa, amit épít. A felderítő észrevételei és a realizátor saját tapasztalatai, ismeretei, kutatási eredményei alapján a fenti elemek közötti összefüggéseket elemző dolgozatokat csatol a jelentéséhez. Ezek fontosak lehetnek a később felmerülő problémák hatékony leküzdéséhez, a többi szerkezeti elem egymással összefüggésben lévő kapcsolatainak fényében. Segít továbbá a magasabb szintű ügynökök munkájában, azok lehetséges hatékonyságát növelve. Ezek a hatástanulmányok jó szolgálatot tesznek a későbbiekben ahhoz, hogy a környezetünket később úgy alakítsuk át, hogy azt valóban a paradicsomi elképzelések felé hajtsa.
Tanulmányok készítése a stabilitásról és a fejleszthetőségről
Hasonlóan az előzőhöz – sőt annak felhasználásával – jól prognosztizálható (előrejelezhető) a majdan felépülő és működő egység vagy szervezet stabilitása, szinten tarthatósága; illetve a környezet különféle összefüggéseinek tanulmányozása segíthet a fejlesztő ügynököknek abban, hogy egyre biztonságosabban és bátrabban tegyenek lépéseket a céljuk elérése felé.
A stabilitás akkor áll be, amikor a hitel visszatéríttetett, vagy a fejlesztésre szánt csatorna állandósult. A stabilitás természetesen nem zárja ki a fejleszthetőséget, sőt elősegíti azt. Másfelől a fejlesztés nem jelenti a stabilitás biztonságát. Egy egységet fel lehet fejleszteni egy bizonyos szintig, majd pedig hirtelen, vagy fokozatosan le kell építeni, mert a környezeti igények oly mértékben változtak, hogy jelentőségét veszíti. Lehetséges ez épp az adott gazdasági tevékenység hatása; vagy Virág egyéb tevékenységének az adott régióra gyakorolt hatásának ellenhatása. Ezeket a következményeket is jó előre lehet látni a jól előkészített hatástanulmányok segítségével, s célszerű is ezeket a levonható konzekvenciákat biztonságosan és bizonyíthatóan alátámasztva rögzíteni, hogy időben számolhasson vele Virág, s lépéseket tegyen annak érdekében, hogy ez a tendencia szerves, és tervezett részét képezze lépéseinek. Ne érje ügynökeit váratlanul egy ilyen lehetőség sem. A gazdasági egységek létének természetes velejárója az, hogy idővel leépülésre kerülnek, ha már nem képesek elég hatékonyan szolgálni Virág és környezete igényeit, céljait. Jó tehát, ha ezekre az eseményekre időben felkészülünk, s úgy tesszük meg majdan a szükséges lépéseket, hogy azzal ne kárt okozzunk, (a dolgozóknak, környezetünknek, Virágnak), hanem hasznos előrejutásunk részét képezzék.
’B’-ügynöki utánpótlás
’B’- ügynöknek azt nevezzük, aki már önálló jelentést tett le a kreátor asztalára (s az elfogadta azt). Ez még mindig nem jelenti azt, hogy ettől már önálló jövedelemre tett szert, hisz ahhoz majd a felépített cég eredménye után jut hozzá. Mire odáig eljut, valószínűleg több jelentést is készít. Természetesen magának is készítheti, ez esetben viszont attól válik realizátorrá, ha Virágtól engedélyt és támogatást nyert ahhoz, hogy az általa készített ’b’- tervet elkezdje felépíteni.
Vagyis ez esetben a jelentését tanulmányozásra átadja Virág valamelyik képviselőjének (pap, pro-vez, kommuna-vez, vagy egyelőre én), s vele egyetértésben és az ő támogatásával elkezdi meglépni a szükséges lépéseket – a megépítés, majd az üzemeltetés felé.
’B’-ügynök tehát kizárólag felderítőből lehet – hisz rendelkeznie kell az ő tapasztalataival ahhoz, hogy hatékonyan végezze a munkáját. A realizátor másik feladata tehát – akárcsak a többi ügynöké – az, hogy magához hasonló szellemszemélyeket toborozzon maga köré, s képezze ki őket az övéhez hasonló munkára. Ezeket a ’b’- gyakornokokat tehát felderítőkből válogatja (vagy fogadja el a jelentkezésüket). Természetesen ő is hozhat be az utcáról ilyen tevékenységű személyeket, de őket először felderítésre képzi, vagy képezteti ki, s csak utána engedi, hogy az ő munkájába üsse az orrát.
Az ’a’-ügynök utánpótlási módszereit a többi ügynök – így ’b’ is – alkalmazhatja hatékonyan. Egyesével, csoportosan, piramidálisan, McDonald’s-módszerrel, vagy vegyesen képezheti, oktathatja, gyakoroltathatja kadétjait. Javadalmazásuk is ezeknek a módszereknek a már ismertetett elemei alapján történik. Egy-egy ilyen ügynök többféle tevékenységet is folytathat – főleg, hogy eleinte pénzhez akar jutni. Ezeket a tevékenységeket a fent vázolt elemek alapján jól el lehet egymástól különíteni. Sőt ilyen módon az is jobban kitűnik, hogy mely területekhez van nagyobb affinitása. Bedolgozó is lehet (pl. kérdőívekkel, vagy más feldolgozási munkákkal). Benyújtott jelenéseiben pontosan meghatározza ennek jellegét, hogy feldolgozásában minél kevesebb akadályba ütközzék, s javadalmazása ne bonyolódjon a szükségesnél jobban.
Amikor egy-egy realizátor vagy ’b’- csapat már önálló realizátori jövedelemmel bír, szükségessé válhat, hogy olyan személyek munkáját vegyék igénybe, akik az első kapcsolatfelvétel alapjául nem az ügynöki pályafutást tűzték ki. Lehetnek ők magas szinten képzett jogászok, vagy egyéb, sok ismerettel bíró bedolgozók, vállalkozók. Őket Virág szempontjából munkásoknak minősítjük. Így őket úgy foglalkoztatjuk, ahogy azt majd a munkásoknál részletesen tárgyalni fogjuk. Természetesen így járunk el abban az esetben is, ha az ügynökök vagy kadétok ilyen jellegű munkával kívánnak kiegészítő jövedelemhez jutni.
Van egy kényes hézag az ügynökgyakornokok, érdeklődők és a bedolgozó munkások között. Ha egy ügynök gyakornokot vesz maga mellé, akkor kettejüknek kell megegyezni abban, hogy a gyakornok bedolgozói járandóságot érdemel-e az ügynök mellett végzett munkájáért, vagy sem. Nyilvánvaló, hogy amíg az ügynöknek nincs jövedelme, addig nem is fizethet belőle bedolgozásért semmit (ha csak egyéb forrásból nem teszi). Ha azonban már az ügynöki javadalmazásából megtehetné – sem cél, hogy bizonyos résztevékenységet finanszírozzunk. Bölcs egyensúlyt kell kialakítanunk a között, hogy valakit oktatunk, gyakoroltatunk (s ezért érdemben is segít nekünk bizonyos részfeladatok ellátásában); vagy a között, hogy ő kiköti: pénzért végzi ezt (amiből, ugye, nem sokat tanul). Az utóbbi esetben dönthetünk fizetség mellett, de fenntartjuk annak lehetőségét, hogy ezzel valójában a fejlődését gátoljuk a kívánt irány felé. Munkáját úgy fizethetjük, ha azzal határozott és célravezető előnyhöz juttat bennünket. (A kadéttal való foglalkozás időt, energiát von el, amit ő esetleges kisebb-nagyobb segítséggel ellensúlyozhat.) Ha azonban feltűnően több hasznot hajt a tevékenysége, mint amit az oktatása által ráfordítunk – elgondolkodhatunk a kérése nélkül is, hogy pluszjavadalmazásban részesítjük érte; ha egyébként tehetjük. Minden ügynök egyedi joga, hogy kapcsolataiban mire helyezi a hangsúlyt; azonban a kapcsolatokat Virág felé csak úgy számolhatja el, ha ezzel neki hasznot hajt.
A ’b’-ügynök a saját alkalmazásában lévő munkásnak minősülő dolgozókat a saját ügynöki jutalékából fizeti.
Folyamatos öntovábbképzés
Ahogy előrehaladunk az ügynökháló ranglétráján, egyre szélesebb körű képzési irányvonalak válnak szükségessé. Így egyre inkább elválik egymástól az általános tudnivalókat közvetítő oktatás, és a szakirányú, célirányú képzés. Az általános oktatási programokat – melyeket hetente egyszer tartunk – jó, ha minél többen látogatnak. A realizátor már eljutott a Virág-rendszer megértésének egy olyan szintjére, amikor jószerivel egy egészséges érdeklődés alakul ki benne magáról a rendszerről, illetve azokról az elvekről, amelyek a működését segítik. Talán még jövedelme sincs, de mégis úgy érzi, hogy ezt a harmóniát – amely már az alapítási intézkedéseket is jellemzi – szeretné az élete részévé tenni, s szeretne ő is ennek részévé válni. Egyre többet kíván megtudni róla. Ezért szervezzük hetente ezt a fajta oktatási rendet. Az öntovábbképzés általános ismereteit itt jól elsajátíthatja, kiegészítve a többi olyan önképzési móddal, amelyet a felderítőknél már tárgyaltunk. Mindenkinek jó eredményt hozhat, ha idejének tekintélyes hányadát olvasással, másokkal való beszélgetéssel, oktatási rendezvényeken való minél rendszeresebb jelenléttel tölti el. Részben a Virág-rendszerről, részben saját munkájáról és kialakítható céljáról, lehetőségeiről bővebb ismeretet szerezhet, s segítségével világosabb képet kaphat arról, hogy neki személyesen hol a helye ebben.
